A költő ifjúkori imája:
Ima
Nagy boldogság, nagy fájdalom
Ne látogasson engemet meg;
Szelíd borongást adj, Uram,
Szegény szívemnek!
Életrajza ismeretében gondolatfelkeltó e négy ártatlannak tűnő könyörgő sor.

58 éves öregdiák találkozómon nyitottam be a már ismét a Piarista Gimnáziumnak helyet adó épület kapuján ahol az előtérben láttam meg a költő mélydomborművét.
Szabados Béla a költőt ábrázoló fejportréját vastag keretbe foglalta. Ez a keret kifejezi a költő életét végig kisérő szorongást.

Egy a kor "stílusában és elvárásában" írt újságcikk a Juhász és a Madách - https://www.kozterkep.hu/44392/madach-imre - domborművekről:

"Pest Megyei Hírlap
1972. április16, vasárnap, 9. oldal.

Pest megyei alkotások
Két költő

Vác bővelkedik irodalmi hagyományokban — Madách Imre és Juhász Gyula életének egy-egy korszaka kapcsolódik e kisvároshoz. Méltó tehát, hogy az utókor emlékművekkel tisztelegjen munkásságuk előtt. Mindez egyelőre a Lőwy Sándor Gépipari Technikum kollégiumának előterében valósult meg domborművek formájában. A Madách-portrét még a Nagykátán született Sződy Szilárd mintázta 1931-ben konvencionális mértéktartással. A mesterség tiszteletén alapuló, de a művészet magaslatát el nem ért bronzlap sejtet ugyan valamit Madách Imre nagyságából, de nem közelíti meg Juhász Gyula látomását Az ember tragédiájának lánglelkű írójáról.
„Gondolatok örök lombikjában
Örök embert alkotott Madách”.
Juhász Gyula 1899-ben rövid ideig tartózkodott Vácott. Útját kereste
„Vác fölött, vén erdők alján,
Vesztett harcok alkonyatján”.
Szabados Béla 1966-ban készült el a Juhász Gyula portréval, anyaga vörösmárvány. A profil hűen idézi a nagy költő nosztalgiáját, zaklatottságát. Hogy milyen mélyre hatol a két igaz költő művészi igazsága az ifjúság lelkében azt külső körülmény is jelzi, őszinte kívánságunk, hogy mindig friss virág álljon őrt Vácott is Madách Imre és Juhász Gyula domborművekkel is jelzett halhatatlan emlékénél.
Losonci Miklós"
A cikk fényképmelléklete: https://www.kozterkep.hu/44382/juhasz-gyula#vetito=469771

---