Nagyhöflány (németül Großhöflein) a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része.
Addig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.^[1]
A passió egyik pillanata elevenedik meg a szobron.
A megkötözött kezű, ruháitól megfosztott szenvedő Krisztust látjuk.
A gazdagon díszített, négyzetes alapú, csigavonal fejezetű pilléren olvasható az állíttatás éve: 1668., és valószínűleg az állíttatók nevének kezdőbetűi.
Továbbá őrzi egy 1882-ben végzett restaurálás dátumát.
Gondozott környezetű, szépen restaurált állapotú.

„A Jézusra kimondott halálos ítélet kegyetlen volt több szempontból is. Ártatlanul elítéltetni a kegyetlenség legkínzóbb lelki fajtája. Pilátus maga is elismerte, hogy nem találta Jézust bűnösnek főbenjáró vétekben. Felesége szavaiból Pilátus még jobban érezhette, hogy igaz embert ítélt el. Azt feltétlenül tudnia kellett, hogy fizikailag félelmetesen kegyetlen az a mód, amellyel Jézust majd kivégzik. …” ^[2]

Szerepel az osztrák műemléki jegyzéken.^[3]

---