Ozsvári Csaba ötvösművész köztéri alkotásait keresve, munkássága felsorolásában találtam rá, hogy Hévízgyörkre 1989-ben készített egy Szent Márton kaput. ^[1]

A „Szent Márton-kapu” a hévízgyörki Szent Márton-templom épületének déli oldalán található. A közvetlenül a templom belső terébe, a hajóba nyíló ajtóra felerősített dombormű után elnevezett egyszárnyú kapuról van szó. A kőkeretes nyílásban levő kapu kívülről lemezburkolattal ellátott, s ennek felső részére került felszerelésre a mára patinás felületet nyert dombormű, mely Szent Mártont ábrázolja lován, amint a térdeplő koldusra teríti köpenyét. A kapu belső oldala faajtó, s rajta látni lehet a dombormű négy sarkát felerősítő csavarok átvezetését a belső oldalra.

A koldus Krisztus sebeit viseli, hívta fel a figyelmem egy Ozsvári Csabáról szóló leírás. ^[2] A valóságról ennek alapján győződtem meg, s megtaláltam, hogy a koldus kézfején szögfejet láthatunk. Ugyanebben a forrásban olvasható, hogy egy építészhallgató vitte magával őt Hévízgyörkre, ahol bekapcsolódott a régi, román kori templom már folyamatban lévő helyreállítási munkáiba, melyet lelkes építészhallgatók végeztek. E fizikai, szellemi és lelki megerősödést kiváltó munka hatására készítette el Szent Márton domborművét.^[2]

A középkori eredetű Szent Márton-templom, melyet Öreg-templomnak is hívnak, egy szép füves enyhe magasságú dombon áll, fehérre meszelve. A templom védőszentje Szent Márton. Történetéről olvashatunk a forrásban, de kiemelném, hogy a rendkívül romos állapotba került templom feltárását és felújítását 1985-ben kezdték meg, és „a munkák végeztével a templom felszentelése 1988. november 13-ára esett, Szent Márton napját követő vasárnapra.” ^[3]

A helyszínre érkezve ugyan zárva találtam a templomot és a kerítés kapuja is egy keresztbe tett szögletes farúddal volt lezárva, de megtudtam, hogy a templom kulcsát a szomszédtól lehet elkérni. A kulccsal megérkező szomszédasszonnyal nem csupán beléphettem a templomkertbe és a templomba, hanem ottlétem alatt érdekes történeteket mesélt a templom korábbi romos állapotáról, a régészeti feltárásokról, a romokból újra felépülő templomnál általuk látott munkákról. Ismerte személyesen Ozsvári Csabát, akiről őszinte elismerő szavakkal emlékezett meg. Tőle hallottam, hogy Holnapy Dénes építészmérnök vezetésével folyt a helyszínen a munka, s hogy rá is jó szívvel emlékeznek.

A hallottak hatására kerestem és találtam is forrást, melyben a visszaemlékezés írója elmeséli a hévízgyörki templomnál általa tapasztaltakat. Írása szerint: „. A fiatal építészekből álló lelkes csapat, Holnapy Dénes építész, később premontrei rendtag vezetésével és PÁLOS Frigyes hatvani prépost hathatós támo­gatásával, két év alatt - ahogy általában mondani szoktuk - a templom visszanyerte „eredeti” állapotát és újra a hívőket szolgálta.” ^[4]

A templom műemléki védettséget élvez. ^[5]

---