A szarvasi Főtéri Általános Iskola, az egykori Luther-árvaház helyi védelem alatt álló épületének ^[1] dísztermében, a falon láthatók a helyi születésű Ruzicskay Gyula festőművész három részből álló Reformáció-freskói.^[2] Az alkotás jó állapotú, látszik, hogy restaurálták. Az iskola igazgatójától kaptam engedélyt a fotózásra.

Avatás:
"A reformáció freskói. Vasárnap leplezték le nagy ünnepély közepette Szarvason a Luther árvaház dísztermében Ruzicskay György festőművész monumentális freskóit, melyek közül az egyik Luther Mártont ábrázolja, amint hitágazatait kiszegezi a wormsi székesegyház kapujára, a másik Huss Jánost a máglyán s a harmadik pedig a magyar gályarabokat." ^[3]

A három freskó a díszterem falát díszíti, bal szélen a bejárathoz közel látható, Husz János máglyahalála. Középen Luther kifüggeszti tanait a wormi székesegyház kapujára. A jobb oldalon lévő freskót a magyar gályarabok emlékezetére festette az alkotó.

Luther Márton "(1483–1546) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor. Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára. Reformjait sokáig az egységes (a. m. katolikus) egyház keretében szerette volna keresztül vinni." ^[4]
A tanok kifüggesztésének híres jelenetét ábrázolta a középső freskón a festő. Központi helyen Luther áll, barna egyszerű csuhában, kezével a papírra mutat, körülötte álmélkodó emberek, egy kislány az édesanyjával, és egy katona látható pasztell színű ruhákban.

Husz János "(Csehország, 1369 – Konstanz, 1415) cseh pap, egyetemi tanár, előreformátor, vértanú. A nevéről elnevezett huszitizmus és Husz kapcsolata vitatott." ^[5]
Az első jelenetben Husz János máglyahalála látható, a cölöphöz kötözött teste megfeszül. Felül ruhátlanul, alul egy lepelbe burkolva, mezítláb áll a tűzben. Nagy kínok között, mely arcán látható. Lenn egy katona őrzi, és a magiszter kezét magasra emelve áll.

"Husz János megégetése
Amikor odakötözték a városon kívül felállított máglyára és körberakták gyújtóssal, még egyszer felszólították, hogy vonja vissza tanait. Husz így feleltː Isten a tanúm, hogy sohasem tanítottam azt, amivel a hamis tanúk megrágalmaztak. Boldogan halok ma meg, annak az evangéliumnak az igazságában, amelyről írtam, amelyet tanítottam, s amelyet hirdettem. A hóhérok meggyújtották a máglyát. A magiszter pedig magas hangon rázendített: »Krisztus, az élő Isten fia, irgalmazz nekünk! A leégett máglya körül a hóhérok még sokáig foglalatoskodtak. A vértanú fejét, mint a Mladenovicból való Péter leírja, karókkal is darabokra zúzták, s parazsat szórtak rá. Belső részei között megtalálták a szívét: hegyes botra szúrták és gondosan elégették. Az elszenesedett testet, hogy megkönnyítsék a tűz munkáját, harapófogókkal széttépték. A tűzbe kerültek a prágai magiszter személyi holmijait is. Amikor a máglya kialudt, a hóhérok gondosan összegyűjtötték a hamut, sőt a kivégzés helyéről a földet is, és a Rajnába szórták. Még az elégetett eretnek nyomának sem volt szabad megmaradnia." ^[5]

A harmadik freskón a gályarabok, és a hajcsár alakja látható, az elhurcolt áldozatok emlékére festette a képet, így emlékezve a szinte elfeledett inkvizíció által elhurcolt áldozatokra. A magyar gályarabok sorsáról részletesen olvashatunk a forrásban. ^[6]

---