Selegd nevét a Vulka folyó régi nevéből -Seleg- eredeztetik.
Egykor Sopron vármegye nagymartoni járásához tartozott. A trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része.^[1]
Ma közigazgatásilag Zemenyéhez, (Zemendorf) tartozik.
A 17. századtól az Esterházy család birtoka.
Történelme során sok csapás érte: a 16., 17. században háromszor pusztították el a törökök. Később Bocskai István, majd Bethlen Gábor hadai dúlták fel.^[1]
1713-ban pestis-, majd 1831-32-ben kolerajárvány szedte áldozatait.
Az ázsiai kórt, a kolerát az 1831-32-es nagy vész után még négyszer hurcolták be Európába, jelesül 1848-49-ben is.^[2]

A meghaltak emlékére és a betegségek elhárításáért fohászkodva állították 1849-ben a Szűz Mária-oszlopot. A korinthoszi fejezetű, kerubfejes, szőlőindás motívumú magas oszlopon Szűz Máriát királynői méltóságban látjuk, koronával és jogarral.^[3] Karjában a gyermek Jézust tartja, aki szintén uralkodói jelvényekkel ábrázolt: koronával és országalmával.
Talapzatán az úgynevezett pestisszentek - ők az első századok keresztény vértanúi - közül középen Szent Rozália, kétoldalt Szent Sebestyén és Szent Rókus festett, domborműves ábrázolása látható.
Mindhárom esetben megjelennek a szentek attribútumai:
-Rozáliánál a feszület, a halálfej, sőt még a nemesi származására utaló grófi korona is. Fején rózsakoszorú: „Tövis nélkül megnyilt rózsák, Mirigyeknek így olvassák, Hersekeknek onokái, Idvezlégy szent Rozália.”^[4]
-Szent Rókust zarándokruhában, vándorbottal a kezében, oldalán tarisznyával és kulaccsal, rövid köpenyben, fején kalappal. Felhúzott köpenye alatt ujjával mutatja a „fekete halál” okozta sebekkel borított lábát. Érdemtelenül elszenvedett fogságában, hűséges kutyája a szájában vitte Rókusnak a kenyeret.^[5]
-Szent Sebestyént „az ismétlődő pestisjárványok miatt nagyon tisztelték, mert a Zsolt 7,13 szerint a nyílvessző a hirtelen betegség jelképe, és Szent Sebestyén sebekkel borított teste hasonlított a pestises betegekéhez.”^[6]
A talapzat hátulján német nyelvű szöveg és fohász olvasható, rajta az állíttatás (1849) és a restaurálás (1995) évszámával.

---