Nagyhöflány (németül Großhöflein) a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része,
addig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.^[1]
A település 1622-től az Esterházy család birtoka, itt volt az hercegi család birtokközpontja.
A település központjától nem messze látható a Szentháromság-oszlop.
A XVIII. század eleji pestis járvány idején készítették 1713-ban.
Az égbe törő, magas korinthoszi oszlopon a Szentháromság-csoport mellett Szűz Mária mennybevételét, megkoronázását látjuk.
„A korona, mint a mennyei dicsőség és a földi szenvedések jutalma kezdettől fogva Mária attribútuma.”^[2] Vannak olyan ábrázolások, amelyeken angyalok koronázzák meg, itt az Atya és a Fiú helyezi fejére a királynői méltóságot szimbolizáló koronát.
A szoborcsoport felett a Szentlelket megjelenítő galamb lebeg. Az Atya és a Fiú kezében uralkodói jelvényeiket tartják.
A Pestis-oszlop mellékaljaiként középen Szent Rozália Krisztus keresztjével ábrázolt.
Mellette Szent Sebestyén vértanú, a másik oldalon zarándok ruházatban, a szájában kenyeret hozó kutyájával, köpenyén a zarándokkagylóval Szent Rókus alakja áll.
A talapzaton domborműves ábrázolásban Xavéri Szent Ferenc jezsuita szerzetes, misszionárius látható. Tengeri utazók és haldoklók védőszentje, de itt minden bizonnyal a járvány miatt ábrázolt, hiszen pestisjárvány idején is szokták közbenjárását kérni.^[3] Attribútumaként a feszület mellett a lángoló szív is megjelenik egy angyal kezében.
Szerepel az osztrák műemléki nyilvántartásban.^[4]

---