Rettenetesen elszégyelltem magam, amikor egy cikkbe botlottam és azt olvasva tudtam meg, hogy xx éve, ill. ebből valamikor napi gyakorisággal jártam el az épület előtt, sőt gyakran jártam az akkor ott működő gyógyszertárban (újabb időkben – néhány átalakulás után – egy írószerboltban, ami aztán bezárt, az üzlet most kiadó). Mégsem vettem észre a portál díszét, a domborművet. Mondanom sem kell, szinte azonnal szaladtam a fotókat elkészíteni és elmélyülni az üzlet bejáratát körbevevő díszítésben. No persze, a jelenleg, ill. rég óta látható alumínium ajtó és a kirakat "letisztult" képe erősen elüt, tereli a figyelmet.
Most pedig szégyenkezhetek, mert nem találom a cikket, ami olyan egyértelműen felnyitotta a szememet. Adatot viszont igen.
Az épület építési évét nem sikerült kideríteni. A környék kiépítése az 1800-as évek végén történt, ez a ház az, aminek nem írják sem az építés idejét, sem építőjét/építtetőjét pl. a Terézváros védett épületeit felsoroló listában.^[1]
A portál keletkezésének idejét mégis lehet tudni, mivel több helyen dokumentálták. Így találtam azt a tanulmányt, ami a 80-as évek eleje-közepén számba veszi és értékeli a budapesti üzletportálokat. A cím akkor Lenin krt. 116. és mint számtalan helyen, így itt is "a volt Budapest gyógyszertár vörösmárvány és bronz portálja"-ként említi – az alkotók nevével (bár az ő nevük leolvasható a portál jobb sarkánál is): Kende Ferenc alkotása; kivitelezte: Martini József, 1930-ben. "Szinte teljesen ép. Műemléki védelmet érdemel!"^[2]
Kende Ferenc építész, elsősorban belsőépítész volt és több portál terve fűződik a nevéhez. Saját cikkében sorolja és mutatja be őket a Tér és forma 1933-as számában.
Másrészt – ilyen is volt – a kivitelező, Martini József nem más, mint "portál-, bútor- és épületasztalosmester", ami számomra egy felfedezés.^[4]
Amiről nem ír senki, mit is látunk a portál két oldalán felfelé terjeszkedő domborművön. Én úgy gondolom, kapcsolódik az üzlet profiljához. Ebből is látszik, az évszázad első harmadában, mennyivel közelebb állt a gyógyszeripar és -kereskedelem a földi valósághoz. Túlnyomórészt virágokat, növényeket látunk a domborművön, amik között megbújik egy mákgumó is.
A bejárat által elválasztott két oldalon felfelé kúszó sor egy eleme sem ismétlődik, mégis kiegyensúlyozott szimmetriát mutat.

---