Nemrégiben Ilauszky Tamás "Gondoskodás" elnevezésű alkotására figyeltem föl a vele, mint „Szerencsről elszármazott, Budapesten élő szobrász‑festő‑grafikussal”, pályájáról folytatott beszélgetés leírásában, mely a szerencsi helyi újságban jelent meg. Erre, a köztérinek írt művére nagyon jó érzéssel gondolt vissza, mely a „budapesti Lehel téren, a különböző biztosítók által lakott épület passzázsában látható”, nyilatkozta a 2012-ben megjelent cikkben. ^[1]

Ekkor elhatároztam, hogy megkeresem a leírás szerinti „fúrógéppel durvára szabdalt és tört, durva, de szép felületű márványszobrot, ami „belülről” van kifaragva és két kis ablakocskán lehet bekukucskálni a belsejébe. Ez a mű a biztonságról szól, ami akkor valósul meg, ha az ember gyakran magába tekint és hazatalál.” ^[1] Idéztem ezt a leírást, mert az a művész ars poeticáját is sugallja felém.

Régi újságcikkből próbáltam beazonosítani, hogy melyik helyszínről lehet szó, s ez sikerült is. Megtaláltam, hogy a két biztosítótáraság közös Váci úti irodaházának épületei között húzódó, gyakorlatilag közterületként szolgáló ívelt passzázs létesült 1997-ben. ^[2]

Elindultam ezen információk alapján a helyszínre. A passzázs kapuzatán belépve azonban egy ügyfélszolgálati irodát találtam, ahol az általam keresett szobor nem volt látható. Mivel érdeklődési próbálkozásaim sikertelen eredménnyel zárultak, visszavonultam, de nem adtam fel.

Találtam egy 2014. évi videófelvételt, melyen a biztosító társaság megújult ügyfélszolgálatát mutatta be az ügyfélkapcsolati igazgató. ^[3] A felvételen ráismertem az általam, a passzázs helyén látott ügyfélszolgálatra, ezért a bemutató igazgató segítségét kértem levelemmel. Ő ennek hatására megkereste, hogy a 2014-ben megvalósult átalakítási munkák előtt ott levő szobor sorsa mi lett. Így tudtam meg tőle, hogy egyelőre raktározzák az általam keresett szobrot. ^[4] Ezért a segítségéért nagyon hálás vagyok, mert ezzel sikerült az addig egy-helyben topogó szoborkeresésemet előre-mozdítani

Időközben sikerült a kapcsolatot felvennem az alkotó szobrásszal, aki az információk alapján beazonosította, hogy az ő szobráról kaptam híreket, melynek elnevezése a „Gondoskodás – Belső tér”. Ilauszky Tamás szobrászművész által megőrzött archív fényképeken ismerhetjük meg a volt passzázsban elhelyezett alkotását. "A szobor márványból készült, de a fa talapzat is szerves részét képezi a műnek. Egyébként a Belső tér hármas sorozat harmadik tagja. (Írta a szobrász). A mű a Providencia Biztosító által támogatott szimpóziumon készült, Villányban. Tizenkét szobrászművészt kértek fel, hogy készítsenek egy-egy szobrot, melyek fotóiból egy éves-naptárt gyártottak, és a művek pedig a biztosító székházaiban kerültek elhelyezésre.”, tudtam meg az alkotótól. ^[5]

A villányi alkotótáborban készült szobrokkal kapcsolatban olvashatunk egy archív újságcikket, miszerint a Providencia Osztrák-Magyar Rt. és a Magyar Képzőművészeti Főiskola, illetve a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem szobrász tanszéke megállapodási szerződést kötött. Ennek értelmében„ egy korábban kiírt pályázat három-három főiskolai nyertesének villányi alkotótábor nyári mesterkurzusán való részvételét finanszírozták. Az 1997. évi pályázat a Providencia nevet viselte. A latin szó magyarul gondviselést, előrelátást jelent. Majd az újságcikk végén olvashatjuk, hogy a Providencia, azaz Gondoskodás címen 1997-ben elkészült alkotásokból kiállítást nyitottak a központi irodaházukban. ^[6]

---