Szombathelyen a ferencesek már a XIV. század közepén megtelepedtek, de 1540-körül a reformáció miatt távozniuk kellett. 1630-ban Sennyey István győri püspök hívta őket vissza a városba. A romossá vált régi templomot és a rendházat felújították majd 1634-ben újra felszentelték.^[1] A bejárat fölött Sennyey István püspök címerét helyezték el. (Szombathely 1777-ig a győri püspök birtoka volt.)
A Sennyey család a Vas megyei Zsennyéről származott, Sennyey István azonban az erdélyi Küküllőváron született. A gimnáziumot Bécsben a jezsuitáknál végezte el, majd Rómában tanult teológiát. 1627-től 1628-ig váci, 1628-től 1630-ig veszprémi, majd 1630-tól 1635-ig (haláláig) győri püspök.^[2]
A kartusba foglalt négyosztatú pajzson a Sennyey család címerének motívumai - leveles koronából kinövő szarvas, széttárt szárnyú sas - láthatók.^[3]

---