A Szentendrei Parkmúzeum (szoborpark) alapja Kucs Béla ötlete volt, aki a kertje végében több szobrát felállította az arra sétálók nagy örömére. A városi tanács látván a nagy érdeklődést, felkarolta az ügyet és megtoldva a területet, kulturált kiállító teret alakított ki. Az ünnepélyes avatás 1965. augusztus 20-án volt, de már előtte egy kicsivel birtokukba vehették a műkedvelők a területet. A teraszosan kiképzett parkban negyvennégy művész nyolcvanhat szobrát állították fel, amik már álló és készülő műveik első gipszmintái.
A tavasztól őszig nyitva tartó szoborpark óriási siker lett, így a nyitás után két évvel újabb területtel és alkotásokkal gyarapodott, így már százötven szobor volt az öt holdas parkban.
A kb. tíz évig működő parkmúzeumnak a hetvenes évek közepén már megkopott a fénye, így új funkciót kerestek neki. Szerencsére a művészetnél maradva Kerényi Jenő szobrászművész szobraira esett a választás, és 1978-ban, születésének 70. évfordulójára állandó kiállítás nyílt a területen. Kb. ekkorra tehető a szoborpark megszűnése.

Kucs Béla, a szentendrei Parkmúzeum létrehozásában kifejtett munkájáért, 1966-ban megkapta a Szocialista Kultúráért emlékérmet.

A következő bemutatott szobor Csontos László szobrászművész alkotása, ami egy feltartott kezű fiatal női aktot ábrázol. A szobor 1962-ben IX. Képzőművészeti Kiállításon mint kútfigura mutatkozott be, de tudtommal nem állították fel. ^{[1] [2]}

"Negyvenkét művész nyolcvan szobra a készülő szentendrei parkmúzeumban
Másolatok a pavilonban — Szabadtéri színpad — Ünnepélyes nyitás: augusztus 20-án

Kucs Béla szobrász figyelemre méltó kezdeményezéséről a múlt év őszén már hírt adott a Pest megyei Hírlap. Szentendrei műterem- lakásának parkszerű kertjében a művész szabadtéri szoborkiállítást állított össze alkotásaiból. Tizennyolc szép szoborművé került a lejtős kert lombjai közé és keltette fel azoknak a kirándulóknak az érdeklődését, akik a meghitt hangulatú szentendrei utcákon barangolva el- vetődtek az Ady Endre útra, a szentendrei művésztelep tájékára. Kucs Béla már hosszú évek óta foglalkozott egy ilyen szabadtéri szoborkiállítás gondolatával és a terve, kezdettől fogva egy olyan parkmúzeum létesítése volt, amelyben a legkiválóbb magyar szobrászé k alkotásai kapnának helyet.
A városi tanács nagy megértéssel fogadta és karolta föl a szép tervet, és látva a tavalyi első kísérlet nagy sikerét, megvalósításához a szükséges anyagi feltételeket is vállalta. Az Ady Endre úti kertet a szomszédos kerttel bővítette ki, így olyan nagy területet biztosított a parkmúzeum számára, amely már alkalmas volt más művészek alkotásainak megfelelő elhelyezésére is.
Kora tavasszal kezdődtek meg az előkészítő tárgyalások, amelyekre Sziráki Ferenc, a városi tanács elnöke meghívta a legnevesebb magyar szobrászművészeket is. A szobrászok nagy örömmel fogadták az elgondolást és bejelentették; a parkmúzeum számára készségesen átengedik alkotásaikat. Elhatározták; alkotásaik olyan eredeti gipszpéldányát helyezik itt el. amelyek márványba faragott vagy bronzba öntött példányai már állnak valahol az országban.

A teraszosan kiképzett kertben már fel is állították a szobrokat, közben egész munkássereg dolgozik az újszerű szobormúzeum színhelyének kialakításán. Készülnek a kőszegélyes utak, a lépcsők, a teraszok, hogy a műalkotások környezete minél méltóbb és hangulatosabb legyen. A kerítés mellett magas talapzatokon portrékat helyeztek el, a magyar irodalmi, művészeti és tudományos élet kiválóságainak mellszobrait. Köztük van Petőfi, Ady, Vörösmarty, Madách, Apáczai Csere, a két Bolyai, Benedek Elek, Kossuth Lajos, József Attila szobra is.
A parkmúzeum területén kis színpadot építenek, mintegy háromszáz személyes nézőtérrel, ahol hangversenyeket és műsoros irodalmi délutánokat rendezhetnek.
Épül egy stílszerű pavilon is, amelyben a múzeumban elhelyezett szobrok kicsinyített terrakottamásolatait vásárolhatják meg a látogatók. Mivel télen-nyáron szabad ég alatt lesznek a szobrok, felmerült a jogos aggodalom, Hogy az eső, a hó, a fagy súlyos károkat okozhat bennük.
— Az Iparművészeti Vállalat vállalkozott arra, hogy a legutóbb fölfedezett eljárással tartósítja a gipszszobrokat — mondja Kucs Béla —, mégpedig tizenöt-húszéves garanciával.
A parkmúzeum csak augusztus huszadikán nyílik meg, az alkotmány ünnepén, de már most is sok a látogatója, megnézi csaknem minden külföldi, aki megfordul Szentendrén. Valamennyien a legnagyobb elragadtatással nyilatkoznak róla. Magyar László" ^[3]

"— A szentendrei Parkmúzeum újjáalakított, bővített területének s új pavilonjának avatására június 3-án délután kerül sor a Park-múzeum szabadtéri színpadán. A megnyitó beszédet Kirilla Ferenc, a városi tanács vb-elnöke mondja, majd avatási műsorra kerül sor." ^[4]

---