Az egykor várfallal védett település a középkortól egészen 1945-ig a győri püspök birtoka volt.
A Rákos-patak partjára épült malmot is a Püspöki Palota tulajdonosai működtették.
Az épületet, a homlokzatán szalagszerűen végigfutó díszítés mellett egy Mária-kép és egy napóra is ékesíti.
„A vízimalom most látható alakját a 17–18. század fordulóján nyerte el, az épület homlokzatának festett díszei, a Madonna, a Szent Flórián, a Szent Sebestyén-kép, valamint a napóra vélhetően a 18. századból való.”^[1]
A ritkaságszámba menő sarok-napóra központi alakja egy női alak. Távcsővel kémleli a csillagos égboltot.
Talán Ő Uránia, a csillagászat múzsája^[2] „a csillagokba írt tudományok, az asztronómia és az asztrológia patrónája.”^[3]
1966-ban restaurálták.^[1]

---