Rég eldőlt, nem adom fel a folyamatos próbálkozást, talán egyszer végére érek a Kerepesi úti lakótelep alkotásai feltöltésével. Korábban kísérletek voltak, de nem is könnyű haladni... rengeteg! Elején a terep felmérése volt a cél, a lakótelep sajátos felépítésének tanulmányozása. Többször jártam be közel az egészet, térképet rajzoltam, jelöltem, mi van kinn és mi benn.
Miközben már nyakig elmerültem a témában, megtudtam, a lakótelep védettséget élvez, idézve: "védett a beépítési mód, az épülettömegek, az eredeti homlokzatok és a társművész alkotások: a reliefek és a szobrok."^[1]

Ez az alkotás éppen az épület szárnyai által körbe zárt, bár egy oldalon nyitott belső udvarszerű területén van, a kapu felett látható. A téma, a szüret – mint a több kapudombormű a környéken – ez az alkotás is több példányban fordul elő.
A jelenet igazi szocreál kép (mint ahogy az egész lakótelepet ezzel a címmel illetik).
Kedves életkép. Szőlőtőkék kétoldalt, középen a prés. Mellette két férfi, ők működtetik, de legalábbis tesznek-vesznek körülötte. Jobban figyelve azonban, feléled a gyanú, lehet, másfelé figyelnek?
A jobb oldali férfi leplezetlenül a szőlőtőke mellett álló menyecske felé fordul a szélen. A fejkendős lány – szoknyáját felcsippentve – kelleti magát – szüreti anzix.

Középtől jobbra a szereplők egy hármast alkotnak de így némileg kizárják a bal oldali menyecskét. Ő azonban nem hagyja magát, önérzetes és magabiztos. Kezét derekára teszi, fején fejkendő. A többiek felé fordul. Másik kezének mozdulata is teljes természetességet mutat. Úgy gondolom, éppen próbálja társai figyelmét felhívni arra, mi is lenne a feladat!?

---