Reiner Mihály 1936-ban hunyt el, és mint a magyar biztosítás egyik pillére, az esemény nagy visszhangra talált szakmai körökben: "A magyar biztosítási ügynek nagy gyásza van. Reiner Mihály, az Adriai Biztosító Társaság nyugalmazott ügyvezető-igazgatója váratlanul elköltözött az élők sorából. A biztosítási és pénzügyi körök nagy részvéte mellett temették el pénteken délután Reiner Mihályt a Kerepesi úti római katolikus temetőben. A trieszti vezérigazgatóságot Frigessi Richárd igazgató képviselte és a gyászszertartás után Erdős Aladár kormányfőtanácsos, ügyvezető-igazgató méltatta az elhunyt érdemeit, majd a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége nevében dr. Kutasi Elemér igazgató tartott búcsúbeszédet."^[1]
Sírfelirata nem más, mint felesége búcsúja szeretett férjétől: „Élete a szeretet a jóság a szorgalom a munka volt. Siratja felesége, emlékét áldja mindenki aki csak ismerte."^[2]
A síremlék műemléki védettség alatt áll ^[3] és mint ahogy a rendelet fogalmaz éppen, mert "önálló értéket képviselő egyedi síremlék".
Műemlék, de talán nem egyedül nekem meglepő a síremlék meglehetős rossz állapota. Jól látható rajta a sírkertben mostanában elterjed módszer, ami talán valamiféle állagmegóvást céloz, mintha valamilyen anyaggal le lenne ragasztva (ez a síremlék feltűnően sok helyen). Az összkép azt sugallja, a művészi értékében kimagasló alkotás enélkül szétesne. Attól még piszkos és az egykori kormányfőtanácsos és igazgató síremléke, a valószínűleg felesége gyászát megidéző főkötős nőalak, gyakorlatilag alig látható. Valóban lehet, hogy a közvetlen cél az alkotás további romlásának megakadályozása, de a Nemzeti sírkertünkben uralkodó állapotok egyre elszomorítóbbak.

---