Sopron - Civitas Fidelissima, azaz a leghűségesebb város ^[1]
A Hűségkaputól, Sopron jelképétől a Tűztoronytól egy kőhajításnyira találjuk a Szent György templomot.
Építése 1393-ban kezdődött.^[2]
IX. Bonifác pápa 1398-ban, mint felépült kápolnát említi, melyet Schmuckenpfennig János és nővére építtetett Szent Margit és Szent György tiszteletére.^[3]
Jóval később az evangélikusoktól visszaszerzett templomot 1674-ben Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta. Szent György utcai homlokzata 1714-re készült el, amely „a jezsuiták római főtemplomának, az Il Gesúnak a hatását erőteljesen tükrözi. (…) A jezsuita rend feloszlatása után 1773-ban a templomot a Társaskáptalan kapta meg.”^[2] Ekkortól hívják Dómtemplomnak.

A kapuzatok fölötti gótikus domborművek a templom építésével (1398) egyidősek.
A két bejárat között nyíló köríves záródású kagylódíszes fülkében a Megváltó Krisztus életnagyságú szobra áll. A homlokzat szoborfülkéiben Szűz Mária és Szent József látható. Mindhárom szobor 1716-ban készült.^[2]

A jobb oldali fülkében Szűz Mária egészalakos, a közelmúltban restaurált szobra áll.
Feje körül tizenkét aranycsillag ragyog, amely az Ószövetségben Izrael tizenkét törzsére, az Újszövetségben a tizenkét apostolra való utalást jelenti.^[4]
A fehér liliomszál, „a katolicizmusban Szűz Mária jelképe és egyúttal Szent Antal virága lett; a kolostorkertek köztiszteletben álló gyógynövénye.”^[5] Rajtuk kívül ezt a virágot látjuk attribútumként Szent József, Szent Antal, Szent Imre, Keresztes Szent János és Gábriel főangyal kezében is. A további felsorolás olvasható a lexikon szócikkében.^[6]
A liliom utal az életfára, melyből az új élet és a megváltás születik. Jézus is említi őket: „Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül.”^[7] Eredetmondájuk szerint egykor fehérek voltak, de akkor, amikor Jézus Krisztus vérrel verítékezett a getszemáni kertben, ezt meglátva pirossá váltak.^[6]

---