Lajtaszentgyörgyöt 1622-től a herceg Esterházy család birtoka volt, a trianoni békediktátum következtében csatolták Ausztriához.
Ma St. Georgen am Leithagebirge.
Közigazgatásilag 1970 óta Kismartonhoz tartozik.^[1]

Lajtaszentgyörgy talán legrégebbi szakrális kisemléke az a késő gótikus fülkében álló Madonna szobor, amelyet 1467-ben állítottak.
A Burgenland útikönyvben olvasható dátum is 1467-es dátumot ír, ott Hotter-keresztként szerepel.^[2]
A gótikus fülke belseje Szűz Mária kék színét viseli.
Szűz Mária karján a kisded Jézust tartja, akinek kezében három szál arany rózsa látható.
A rózsáknak több jelentése is van. A Szentírásban a bölcsesség és az örvendezés, a fény jelképe, hiszen a megszületett Megváltó, a világ világossága.^[3]
„Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága. Amíg a világban vagyok, világossága vagyok a világnak.^[4]
Az aranyrózsa megáldását, amely nagyböjt negyedik vasárnapján (Laetare, azaz vigadozzál) történt, pápai kitüntetés volt, a Magyar Katolikus Lexikon szerint 1049-ben említik először.^[5]
Szűz Mária piros ruhában és kék köpenyben látható. A XVI. századtól, V. Pius pápa előírása szerint Máriát piros ruhában és kék palástban ábrázolják a keresztény ikonográfiában.^[6]
Az élszedett oszlop alján évszám és monogram látható.
A fülke keleti oldalán talán az állíttató festett címere áll.

---