Lajtaszentgyörgy 1622-től a herceg Esterházy család birtoka volt, a trianoni békediktátum következtében csatolták Ausztriához.
Ma St. Georgen am Leithagebirge.
Közigazgatásilag 1970 óta Kismartonhoz tartozik.^[1]

A Szent György tiszteletére szentelt késő gótikus stílusú plébániatemplom félköríves záródású kapuzatán áll Szent György 17. századból származó lovasszobra.^[2]
A talapzaton olvasható 1835-ös évszám valószínűleg egy restaurálás időpontját jelzi.
A kapuzat ék alakú zárókövén halálfejet, mellette kétoldalt pedig gyümölcsfüzéreket látni.
Szent György katona volt, aki Diocletianus császár uralkodása alatt keresztény hitéért halt vértanúhalált.^[3]
A tizennégy segítőszent egyikeként is tisztelet övezi.^[4]
„Patrónusukként ismerik: a bencések, a harcosok, huszárok, katonák, lovagok, önkéntesek, testőrök, tüzérek, vadászok, súlyosan sebesültek, napjainkban a cserkészek, fölszerelése miatt a fegyverkovácsok, szíjjártók, a vándorlegények, a lóval is foglalkozó parasztok, több európai tart. (…) A lovak védőszentjének is tartják. (…) Gyakran szenteltek tiszteletére harangokat, azzal a célzattal, hogy éberebben riassza el a nyári viharokban dúló sárkányokat.”^[3]
Ünnepnapja: április 24-e hazánkban is ősi pásztorünnep.
Az Érdy-kódexben fennmaradt litánia szerint „az üldözöttek bátor oltalmazója, hatalmas pártfogó a hitellenes kísértésekben”.^[3]
A szobor azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent György diadalmaskodik a Sátánt szimbolizáló sárkány fölött.^[5]

---