Liber Endre számunkra leginkább arról ismert, neki köszönhető a múlt század első harmada tájékán megjelent Budapest szobrai és emléktáblái című könyv, aminek előoldalán szerzőként is neve alatt foglalkozása áll: alpolgármester. Tóth Vilmos összegzése szerint született 1878-ban, elhunyt 1936-ban, "jogász, szociálpolitikus, író, várostörténész; Budapest alpolgármestere, menekültügyi kormánybiztos, a főváros lakásépítkezéseinek irányítója, a Fővárosi Közlöny szerkesztője".^[1]
Halála után nem sokkal már cikkeztek arról, hogy a főváros "az elhunyt emlékét művészi síremlékkel örökíti meg." (jan. 13.) " A még ugyanebben az évben elhunyt főpolgármester, Sipőcz Jenő sajnálatos halálhírét követően már mindkettejük számára tervezik a síremlék állíttatását (máj. 23).^[2]
Az ügy érdekében pályázatot írtak ki, az eredményhirdetésről 1937 októberében számol be a sajtó. Itt olvasható, hogy a síremlékek elkészítésére 10-10 művészt kértek fel. Liber Endre síremlékének elkészítésére Pásztor János szobrászművészt jelölték. "A síremlék magas talapzaton lesz elhelyezve, közepén márványból készült nőalak fog állani, a szeretetnek szimbóluma, a szoboralak egy családot ölel magához." ^[3] A döntést követő egy hét múlva megjelent hír tudósít, hogy a beadott terveket a Székesfővárosi Képtárban kiállították, ahol közel egy hétig megtekinthető volt. ^[4]
A pályázat elbírálásának cikkében elkészítésre, felállításra utaló határidőt nem láttam. A Független Budapest egy októberi számában olvasom, következő év tavaszára tervezték. ^[5] Az év első hónapjaiban utalásokat találtam a jövőbeni felállításra. ^[6][7] Sajnos, a tényleges időpontot nem találtam meg, de előzőek alapján szinte biztos, hogy 1938-ban történt és feltételezem, illően ünnepélyes volt az avatás.

---