Kismarton „1910-ben 3073 lakosából 2074 német, 834 magyar és 101 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásának székhelye volt. 1921-től Ausztria része. …)”^[1]
1925-től Ausztria legfiatalabb tartománya, Burgenland székhelye.

Kismartonnak ezen a gyönyörű részén, Felsőkismartonhegyen, a szőlők között lehet megtalálni az osztrák műemlékjegyzékben „Mattersdorferkreuz”-ként szereplő, domborművekkel ékesített keresztet.^[2]
A kerubfejjel díszített volutás kereszten, a négy égtáj felé
- Jézust, mint a Jó pásztort, aki életét adja juhaiért-,^[3]
- Szent Mihály főangyalt a mennyei seregek vezérét, amint legyőzi a Sátánt-,^[4]
és két pestisszentet,
- Szent Rozáliát-, valamint
- Szent Rókust látni.^[5][6]
Bálint Sándor kiváló néprajztudó megállapítása szerint Esterházy Pál nádor honosította meg Rozália tiszteletét, amely ésszerű magyarázatát adhatja annak, hogy egykori birtokain miért is látható annyi Rozália szobor, és kápolna.
Bár az időjárás viszontagságai erősen megkoptatták a domborművek egy részét, Szent Rókus attribútumai is kivehetők, a zarándokruha, a kenyeret vivő kutya, és amint a pestis okozta sebre mutat.
A keresztet a 17. század második felében állították.^[2]

---