Dr. Csatári Csatáry Lajos (Nagyvárad, 1832. november 16. – Budapest, 1907. november 16.
Miniszteri tanácsos, a magyar királyi államvasutak főorvosa, egyetemi magántanár, a közegészségügy tanácsa tagja, az élet- és járadék-biztosító intézet orvosi tanácsosa, a szabadságharc honvédszázadosa, honvéd menház bizottsági elnöke, a Lipót- és vaskoronarend lovagja, a belga Lipót- a török Medjidie- és a szász Ernesztini házi rend tulajdonosa, tudományos társulatok választmányi tagja. A vasúti mentőszolgálat szervezője.
1878-ban csatári előnévvel magyar nemességet kapott. ^[1]
A sírban fekszik Csatáry Frigyes és Csatáry Frigyesné.
Az Ujság - 1928. május 12 - tudósítása: "Csatáry Frigyes meghalt. Csatári Csatáry Frigyes udvari tanácsos, az Első Dunagőzhajózási Társaság alelnöke folyó hó 11-én Becsben hosszas betegség után elhunyt. ... végső akaratához híven, — a hazai földben óhajtván pihenni, — Budapestre hozzák, ahol a Kerepesi temető halottasházából hét­főn, 14-én délután félötkor helyezik örök nyu­galomra. Özvegyén kívül leánya, oroszi Bálványi Endre bányaigazgató neje és fia, Csatáry Lajos dr. gyászolják." ^[2]

A lap síremléke felállítása után változtatáson esett át. Eredeti formájában a fotólista archív felvételén látható.
Csatáry Frigyes Franz Matsch alkotta portréját később helyezték el a módosított emlékkövön. A kő feliratát átírták.
A család címere már nem része a síremléknek.

Közös síremlékük a jelenben megosztott sík lapokkal határolt hasáb, kellő alappal és fedőlappal. A két bronz portrédombormű a sírhant felőli oldalon látható, a temetői út felől a hátfal sima. Az arcképek azonos méretükkel kettéosztják az emlékövet. A képkeretként szolgáló mészkőlapokon találjuk az emlékezettek neveit. A fedőkövön, annak közepére, arányos talpas keresztet véstek.

A temető alkotóinak adattára szerint a Csatáry-síremléket Philipp István és Vass Viktor alkotta. ^[3]

A valós adatok felkutatásáért köszönettel tartozom Göröntsér Verának.

---