Zalaszántó község homokkő keresztjei és síremlékei helyi védelem alatt állnak. Ennek nem csupán az az oka, hogy a homokkő érzékeny a természeti hatásokra. Szempont az is, hogy a szomszédos Rezi nem csak homokkőben volt gazdag, hanem azt megmunkáló, tehetséges kőfaragók is szép számban jelen voltak. Ezek igényes és gyakorta különleges munkákkal látták el a környező településeket, így Zalaszántót is.
"A rezi homokkő kitermelésében és feldolgozásában szakképzett iparosok és a mesterséget a hagyományozódás révén elsajátító, a szakképzett mesterektől „elleső" háziiparosok egyaránt részt vettek. (...) A 20. század elején Reziben tevékenykedett Tanos Gyula és Hernicz István kőfaragómester is." ^[1]
Tanos Gyula kőkereszteje áll a szántói Szent Vendel kápolna mellett. Felirata szerint:
"Isten dicsőségére
hagyományozta
Farkas Vendel és neje
Német Borbála hagyatékából
Farkas Károly és neje Nagy Mária
1889"
A keresztet jegyzékbe vette a környéken kutató Réthelyi Jenő is. ^[2]
A kápolnadomb kerítéssel van körülvéve, de a feszület jól látható. A talapzat feliratai is jól olvashatóak, de mivel nem lehet megközelíteni, korlátozottan fényképezhetőek.
Távolról talán ez a kereszt is egy szokványos szobros feszületnek tűnhet, de érdemes jobban megfigyelni a részleteket. A korpusz ábrázolásán megjelenik a Jézus vérét felfogó angyal alakja, aki kezében a Szent Grált tartja. ^[3]
A kereszt mellékalakjai János evangélista, Szűz Mária és Szent Vendel. A Szűzanya alakja azonban szintén különleges, feje fölé koronát emel két angyal, ami gyakori ábrázolásmódja Mária megkoronázásának. Mivel Máriának, mint a Megváltó kiválasztott édesanyjának, megkülönböztetett tisztelet jár, akár egy királynőnek. ^[4]

---