Kishöflány 1970 óta Kismartonhoz tartozik, korábban önálló település volt.
A trianoni békediktátumig Magyarországon Sopron vármegye része volt.
1622 óta az Esterházy-uradalomhoz tartozott.^[1]

Május utolsó vasárnapja a Hősök vasárnapjaként ismert.
„A 2001. évi LXIII. törvény tette ismét hivatalos állami ünneppé május utolsó vasárnapját. ezúttal, mint a Magyar Hősök Napját. Egyúttal a megemlékezést a két világháború halottain túl kiterjesztette mindazokra, akik valaha akár katonaként, akár civilként a magyar hazáért áldozták életüket.”^[2]
A kishöflányi emlékmű eredetileg az I. világháború áldozatai tiszteletére készült.
Később egészítették ki a II. világháborúban hősi halált haltak névsorával.
Talapzatán a két világháborút jelző évszámok láthatók: 1914-1918 / 1939-1945.
Az emlékművön egy imára kulcsolt kézzel fekvő sebesült, haldokló katona fölé hajol Jézus, Ő mondta:
„Én vagyok az út, az igazság és az élet – válaszolta Jézus. – Senki sem juthat el az Atyához, csak általam.”^[3]

„Én nem ünneplem őt, én gyászolom
Fekete posztós dob nélkül, magamban,
De milliók nevében, akik élnek
És föltámadnak majd egy szép napon
A sírból, mit ma országnak neveznek.”^[4]

---