Loretto (Lorettom) a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része.
Addig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.^[1]
A település és a búcsújárótemplom történte összefonódik.
Stozingeni Rudolf a település kegyuraként 1644-ben olaszországi, lorettói útja után elkészíttette az olasz Fekete Madonna másolatát és a szobornak megépíttette a lorettomi kegykápolnát.
A törökök pusztítása után 1707-ben Esterházy Pál építtette újra az épületegyüttest, azaz a kápolnát, a templomot és a kolostort.

A környéken, a 17. és 18. században pusztító pestisjárvány szedte áldozatait.
A bazilika előtti parkban áll az 1680-ban épített fogadalmi Sebestyén-oszlop.^[2]
A korinthoszi fejezetű oszlopon Szent Sebestyén mártíromságát látjuk.^[3]
Sebestyén az egyik leghíresebb ókeresztény vértanú, akit besoroltak a tizennégy segítőszent közé.^[4] Rómát megmentette a pestistől, - Róma városának patrónusa is -ezért főleg a járványok idején hívták segítségül. „A fűzőkészítők, halottvivők, íjászok, katonák, kefekötők, kertészek, magkereskedők, puskaművesek, tímárok, tűzijátékárusok, vaskereskedők védőszentjükként tisztelik.”^[3]
A talapzaton, mellékalakként négy szent egészalakos szobra áll.
-Szent Rozáliát – fején rózsakoszorúval, kezében feszülettel, pálmaággal és koponyával látni, akinek közbenjárását szintén a járványos betegségek idején kérik. Szent Rozália tisztelete ezen a vidéken, a Rozália-hegység határában különösen érthető, hiszen ezt a település egykori ura, herceg Esterházy Pál teremtette meg.^[5]
-Szent Rókus zarándok ruházatban, a szájában kenyeret hozó kutyájával, köpenyén a zarándokkagylóval ábrázolt.^[6]
-Borromei Szent Károly „a szegénység és nyomorúság minden formáját próbálta intézményesen is orvosolni: árvaházakat, menhelyeket, ispotályokat, éhínségek idején népkonyhákat szervezett.”^[7] Az 1576-os milánói pestisjárvány idején a magukra maradtak és nyomorúságot szenvedők támogatója volt. A papnövendékek és a papság védőszentje, de segítségül hívják a pusztító járványok idején is. Attribútumát a keresztben végződő pásztorbot a megrongálódás következményeként nem látható.
-Szent Pirmin bencés apát és missziós püspök és kolostoralapító volt.^[8]
A szobrok Szent Rozália kivételével erősen sérültek, restaurálásra szorulnak.

---