Loretto (Lorettom) a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része.
Addig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.^[1]
A település és a búcsújárótemplom történte összefonódik.
Stozingeni Rudolf a település kegyuraként 1644-ben olaszországi, lorettói útja után elkészíttette az olasz Fekete Madonna másolatát és a szobornak megépíttette a lorettomi kegykápolnát.
A kegytemplomot még 1651-ben Nádasdy Ferenc kezdte építtetni.
A törökök pusztítása után 1707-ben Esterházy Pál építtette újra az épületegyüttest, azaz a kápolnát, a templomot és a kolostort.

A védfallal erősített bazilika kapuja fölött Szűz Mária és a kisded Jézus szobra áll.
Talapzatán az évszám: 1644-1894.
Szűz Mária ruhája a Harangos Madonnák faragott díszítését idézi.
Szűz Mária és a gyermek Jézus koronás fővel, uralkodói jelvényekkel ábrázolt. „A korona, mint a mennyei dicsőség és a földi szenvedések jutalma kezdettől fogva Mária attribútuma.”^[2]
Amit Éva almája, a bűnbeesés gyümölcse megrontott a világban, azt Jézus, az Aranyalma, gyógyított meg, és tett örökérvényűen jóvá.
Karácsonyi énekek hirdetik az örömet Jézus, a világ megváltójának születéséről: „A kis Jézus aranyalma, / Boldogságos Szűz az anyja…”^[3]
„A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. (…) Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal.^[4] (Jn1, 1-18.)

---