Salgótarján. Városháza.
A város "fénykorában" épült közigazgatási épülete a város centrumában.
Nem feltűnő, beleolvad a szomszéd épületek látványába.
Vidékiként többször jártam az épületben.
Belépve fogadóterébe minden esetben feltűnt az "üvegvirágok" kiskertje. Napfényszegény időben megvilágított törékeny cseppkőképződéseknek tűntek. Világító funkciója a látvány miatt szinte észrevehetetlen.
Az álló és függő, a világító elemek csöveit takaró, dekoratívan sorakozó, méretükben alig eltérő, de formáiban szinte azonos, kékes zöldesen áttetsző, rogyasztott, üvegelemek figyelmeztettek, hogy ezen a helyen mozgásunkkal is meg kell adni a tiszteletet a tervezőnek, belsőépítésznek, a művésznek, az ott dolgozóknak és a kedves, fotózást engedélyező, adatközlőnek.
A lexikon írja:
"1987 • világító üvegplasztika, rogyasztott üveg, krómacél, 420×270×70 cm, Városháza (fogadótér), Salgótarján" ^[1]
Néhány üvegelem sérült.

---