Kismarton „1910-ben 3073 lakosából 2074 német, 834 magyar és 101 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásának székhelye volt. 1921-től Ausztria része. …)”^[1]
A 17. és 18. században pusztító pestisjárvány szedte áldozatait, amelyre Kismartonban és környékén szobrok, keresztek emlékeztetnek.
A műemléki jegyzék szerint a tabernákulumos képoszlopot 1680-ban állították.^[2]
A Golgota szikláin álló megfeszített Krisztus alatt Szűz Mária alakja látható.
Szent Rozália, mint pestisszent fején rózsakoszorúval, kezében feszülettel ábrázolt, akinek közbenjárását járványos betegségek idején kérik. Szent Rozália tisztelete ezen a vidéken, a Rozália-hegység határában különösen érthető, hiszen ezt a település egykori ura, herceg Esterházy Pál teremtette meg.^[3]
A Pestis-oszlopot a műemléki jegyzék Császár-kereszt néven említi.^[2]

---