Almási Balogh Tihamér síremléke előtt meg kellett állnom. Majd következett a lassú körbejárás, a gyötrelmesen szenvedő, érzésem szerint az elhunytat gyászoló, összekulcsolt kezét tördelő férfi akt fotózása. A megformálás mély beleérzést sugall, lenyűgöző a szobor és az alkotó művészi hozzáállása.
Balogh Tihamér (1838–1907) gyakorló orvos volt, a homeopátia magyarországi elterjesztői közé tartozott. ^[1] Ugyanakkor íróként is jegyzik, ebben a minőségében szerepel Szinnyei József Magyar írok élete és munkái című lexikonjában is – rövid életrajzzal és változatos témájú (szakmai és irodalmi) írásainak listájával (ld. az adalékoknál).
Síremléke avatásának beharangozó cikkében – rövid méltatás után – érdekes módon alkotóként Mátrai Lajost tüntették fel,^[2] de ezt perdöntő módon cáfolja egyrészt a síremléken jól látható szignó (1910-es készítéssel) és ennek megfelelően dokumentálta Tóth VIlmos is a Budapesti Negyedben. ^[1] Az avatást követően, már november 6-án szerepel a síremlék képe A Vasárnapi Újság új sírokról beszámoló fotói sorában (előfizetéssel érhető el) :https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1910/?query=%22alm%C3%A1si%20balogh%20tiham%C3%A9r%22&pg=931&layout=s
A síremléken felvésett, ma már alig-alig látható sírvers összetéveszthetetlenül az elhunytról szól.

„Egy csupa-jóság ember nyugszik itt
Nagy volt közöttünk szivre-főre
Tudós homeopata doktor és költő
A Tótleány szerzője
Szeretet volt a szive lelke.
Oh szeretet!
Virrassz felette!" ^[1]

---