"A 19. század eleji magyar szobrászok közül Dunaiszky az első, aki a klasszicista síremléktípusokat bécsi előképek alapján hazánk területén meghonosítja."
"Ha a művész többi állószobrát vagy síremlékét vizsgáljuk, feltűnő, hogy mindegyiknél egyazon kompozíciós megoldást alkalmazza . Szobrainak ez a tipikus formajegye az, hogy lepelbe burkolt nőalakjai a leomló redőzött drapériát a könyökhajlatnál karjukkal felfogják."
"domborműves síremlék típusából három emlék maradt fenn. Legkorábbi az 1818-ban készített, a bajai temetőben álló Lagner-síremlék. A magasított talapzaton álló, díszesen faragott akrotériás párkányzat homlokzati oldalán virágkoszorú, tetején egylépcsős attikán lepellel átfont kereszt látható. A szarkofág homlokzati oldalában széken ülő, lefedett fejű, szomorkodó Géniusz vörösmárvány domborműve van illesztve. Az előtte álló talapzatra helyezett bal kezére hajtja a fejét, jobb kezében lefelé fordított kialvó fáklya. A fejét teljesen elfedő lepel aprólékos hullámzásban esik alá, amelynek egyik sarkát a szokásos módon , jobb karjával felfogja. A ruharedők mozgása a Géniusz lábain megfeszülve hal el. A kemény márvány sokkal finomabb kimunkálást engedett a művésznek, aki a lepel szegélyrészét futófúrós eljárással csipke szerűen képezte ki. A Lagner-síremlék jó minőségű anyaga ellenállt az idő viszontagságainak , s ma is kitűnő állapotban van. " ^[1]
A síremlék zárókövén hiányzik a fátyolt hordozó kő kereszt, ami a növényzetmaradékok miatt nem fotózható. A gondozott, kétszáz éves építményre több, újabb, feliratos, különböző korú táblát helyeztek el.

---