Az egykori Magyar Királyi Igazságügy-minisztérium (ma Kúria) épületének Markó utcai homlokzatát lenyűgöző méretű és témájú szobrok díszítik, amelyek műlapját én készítettem el 2016-ban. A tematikát tekintve egyértelműen illeszkednek az egykori (és ma ismét élő) funkcióhoz. Valljuk be, nem jutott eszembe a monstre épület (három épületszárny) oldalsó díszítését megnézni. Nemrégiben arra jártam és a párhuzamos utcából átnézve láttam meg a timpanon domborművét, így közelebb mentem és részleteiben is megszemléltem az ismertnek gondolt épület oldalsó részét is.
A főhomlokzatot Justitia a Preator szobra uralja, róluk a kapcsolt lapon lehet olvasni. Itt, a Szemere utcai bejárat körül nézelődve, újabb tudásra tehettem szert.
Tk. a díszítés viszonylag egyszerű, a funkció kevésbé átvitt értelmű, "mindössze" két felirat művészi megjelenítése volt a cél: a törvény és a jog. Az összefüggéseket keresve figyeltem fel a kapcsolt lapon már szereplő forrás újabb bekezdésére és meglepő módon ez adja az itteni ábrázolás alapját: a vesszőnyaláb-motívum (fasces), ami amúgy az épületen belül is több helyen megtalálható és ami egészen az etruszkokig vezeti vissza a szemlélőt. Az ismertető írja:
"A fasces a Római Köztársaság korából eredő hatalmi jelvény, eredete az etruszkokig vezethető vissza. A lictorok (törvényszolgák) bal kézzel tartva és bal vállukra támasztva hordozták. A lictorok a római köztársaság tisztségviselőit, a
magistratusokat kísérték, kifejezve az általuk képviselt közhatalmat. A Római Köztársaságban a bíráskodást a praetorok látták el, őket fejenként hat lictor kísérete illette meg. A fasces maga egy vesszőnyaláb, amelyet piros bőrszíjakkal kötöttek össze. A vesszők a szil- vagy nyírfa fiatal ágai. A nyaláb mellé rendszerint egy bárdot (latinul securis) is kötöttek, amelynek éle kilátszott a kötegből. A vesszőnyaláb arra utalt eredetileg, hogy a lictor által kísért tisztviselőnek jogában állt testi fenyítést alkalmazni..."^[1]

---