Magyarországon először 1913-ban telepedtek le az első szaléziak, ^[1] 1935-ben templomot, és 1937-ben rendházat alapítottak Balassagyarmaton.

Az egykori rendház, és templom külső falán látható a szalézi rend alapítójának, Don Bosco Szent Jánosnak a szobra. A szobrot 1937-ben helyezték a homlokzaton lévő lebegő talapzatra, melyet hátulról egy vassal rögzítettek a rendház falába.
A szobor életnagyságú, a szentet imádkozás közben alázatosan előrehajolva, ábrázolta a szobrász, feje felett fém glória látható. A forrás szerint Nagyistók István festőművész tervei alapján, Kovács Lajos szobrász készítette műkőből.

Bosco Szent János "( 1815. augusztus 16. – Torino, 1888. január 31.) olasz katolikus pap, a Szalézi Társaság férfi szerzetesrend megalapítója. Gyakran csak Don Boscóként emlegetik." Boldoggá avatása 1929-ben, szentté avatása 1934-ben volt. ^[2]

"Balassagyarmaton letelepedett Szalézi rend temploma 1935-ben került felszentelésre, majd két évvel később a mai Kossuth Lajos, akkori Nagy Mihály utcában, elkészült emeletes rendházuk is. 1937. szeptember 12-én történt annak meg áldása. Az építész a gyarmati Munk Dezső volt. Ekkor felkerült a rendház bejárata fölé a rendalapító műmárvány szobra is, melyet Nagyistók István tervező és Kovács Lajos budapesti szobrász alkotott. A 165 cm magas, fehér szobor a háború viharait átvészelte, de a környező épületek állami tulajdonba vétele után, bár a templommal ez az épület is az egyház tulajdonában maradt a szobornak nem volt tanácsos tovább ott állnia. Több évtizedes megőrzés után az elmúlt napok egyikén, 1990 augusztusában az ismét felújítva régi helyére került." ^[3]

---