Meglepetésre elém cseppent a hír. Meglepetés (megint), egy poszt megjelenését követő 5 percen belül hogy lehet máris több ezres nagyságrendű tetszésnyilvánítás!^[1] Kolodko művészetét kollektív figyelem kíséri, mozgalom. Ezrek látogatják meg napokon belül a mindenkori új szobrot, zarándoklat. Ott, a helyszínen ~ azon túl, hogy a megközelítés nehezített terepen történik – egymást váltottak a "hívők".

Úgy értem, de többen tudják, ennek a paránynak van már egy példánya Pulában. Persze, ott is van amfiteátrum! Még sem a történelmi igazság fogalmazódik meg, ami egyértelműen visszhangzik a címben: "In vino Veritas". Hiszen a mi barátunk – bár az ókori Rómát idézi, ezt az alapbölcseletet sugározza.

Veszélyes magasságban, a romjaiban éppen csak hogy megmaradt (feltárt és megerősített) építmény legszélén fekszik, egyik kezében kardja – az illem kedvéért nyilván, másikban termetes butykosa. Ő maga nemigen van tisztában azzal, milyen veszélyek leselkednek rá (ilyen pl. a gravitáció). Arca – épp úgy, mint tudata – elmosódott, bár karaktere, öltözéke pontosan kidolgozott.

Talpig vértben fekszik a tűző napon és első benyomásom mit sem változott, a vitéz csuklik!

---