A nyírségi főváros Északi temetőjébe 1964-ben új, modern ravatalozó készült, amely kör alaprajzú és három szertartásteret foglal magába. A Kerepesi Ferenc tervei szerint készült épületet utoljára 2002-ben újították fel, ekkor nyerte el mai formáját a fő szertartástér is. Az épület szertartástereibe és urnatemetőibe körbe hét bejárat nyílik, amelyek felett egy-egy művészi, gazdag szimbolikával bíró domborművet helyeztek el, amelyeket három neves szobrászművész, Palotai Gyula, Ambrózy Sándor és Stöckert Károly készített egy koncepció alapján mészkőből.^[1] A temető főbejárata felé néz az első ilyen alkotás, ennek az alkotóját tudjuk pontosan, hogy Palotai Gyula alkotása: A három párka. A görög, illetve római mitológiából ismert sorsistennők kezükben tartják az emberi élet fonalát. Nona - illetve Klóthó - az emberi élet fonalát fonja, Decima - illetve Lakheszisz - sodorja azt; míg végül Morta - illetve Atroposz vágja el utoljára.^[2] Jobbra a második dombormű a skandináv hitvilágból kölcsönözte a témáját: nyugvó halott két hollóval, valamint váza száraz és leveles ággal. A harmadik dombormű urnás gyászoló jelenet alfa-omega betűkkel, homokórával, két alakkal. A negyedik és ötödik relief: áldozati jeleneteket tartalmaz. A hatodik domborművön egy gyermek halad anyjától az apja felé és mindkettő éppen csak érinti. a hetedik ábrázolása magyaros kopjafák közt dőlt fatörzsön bagoly látható."^[3] A többi hat dombormű pontos alkotóját, hogy melyiket pontosan ki is készítette sajnos a források sem fedik fel, bár stílusaik alapján tippelhetünk rá.

---