Thaly Emil 1842-ben Nyitra megyei Nagysurányban (ma: Šurany, Szlovákia) született és 1907-ben Budapesten halt meg. A Műegyetem elvégzése után az egész életpályája a közlekedéshez, azon belül is leginkább a vasúthoz kapcsolódott. Részt vett több nagy vasútvonal tervezésében és megvalósításában.^[1] Szakcikkei és tanulmányai is megjelentek.^[2]
Síremlékét Radnai Béla készítette. A készítés ideje a rendelkezésre álló információk alapján jól behatárolható.
A Budapesti Hírlap 1908. május 16-i számában megjelent tudósítás azt közli, hogy "Radnai Béla most dolgozik néhai Thaly Emil monumentális márvány síremlékén, melyet a megboldogult özvegye és leánya állíttat föl a kerepesi-uti temetőben."^[3]
A Pesti Hírlap 1908. augusztus 30-i száma arról adott hírt, hogy a már a szobor márványba faragása is folyamatban van.
"Radnai Béla szobrásztanár nyári szabadságát Olaszországban tölti. Jelenleg Carrarában időzik, hogy a király által az országnak adományozott nagy méretű Pázmány-szobornak, valamint Thaly Emil síremlékének folyamatban levő márványba faragását ellenőrizze."^[4]
A felállított síremlékről később több tudósítás is megjelent. Petrik Albert az Építő Ipar című lapban az alábbiakat írta:
"Nem hiszem, hogy mély megrendülés nélkül nézhesse meg valaki Thaly Emil síremlékét. Erőtől duzzadó zord athléta — a végzet. Könyörületet nem ismerve, derékban töri ketté a sugár tölgyet és egy férfiélet delelőjén megroppan. Nem marad utána más, mint az őt szerető szívek gyásza és bánata."^[5]

---