Kishöflány közigazgatásilag 1970 óta tartozik Kismartonhoz, korábban önálló település volt.
A trianoni békediktátumig Magyarországon Sopron vármegyéhez tartozott.
1622 óta az Esterházy család birtoka volt.^[1]

A kishöflányi szobor a Várvidék egyik legrégibb Szentháromság-oszlopa.
A több hullámban támadó pestisjárvány után 1680-ban állították.
A talapzat feliratai német és latin nyelvűek.
A korinthoszi fejezetű oszlop szőlőindás díszítésű.
A talapzat jelenleg üres, kerubfejekkel díszített fülkéje fölött latin felirat „Assumptio beatae Mariae Virginis”, amely Mária mennybevitelére, azaz Nagyboldogasszonyra utal. A fülke felett Szűz Mária aranyozott alakja látható.
A talapzaton pestisszentek szobrai állnak:
-Szent Rozália kereszttel és koponyával a kezében, fején rózsakoszorúval,
-Szent Sebestyén fához kötözve, nyilakkal sebesített testtel,
-Szent Rókus zarándokköpenyben, rajta fésűskagylóval, hűséges kutyájával,
-Szent Kajetán imakönyvvel és feszülettel és
-Szent Vid a forró üstben, imára kulcsolt kézzel ábrázolt.^[2]
Szent Vid a település templomának védőszentje, alakja ott látható a templom tornyán is.
A restaurálás időpontjai olvashatók a talapzaton: 1926, 1951 és 2022.
A restaurátorok kutatásai alapján kapta vissza eredeti, vörös-márvány színezetét.^[3]
A 2020-ban elbontott szobor újraszentelésére Szentháromság vasárnapján, 2022. június 12-én került sor.^[3]
Az oszlop tetején az Atyát papi öltözetben szakállas aggastyánként látjuk. Ölében, mindkét kezében tartja a keresztet, melyen a megfeszített Fiú függ. A Szentlelket ábrázoló galamb a kerubfejes oszlopfőn a lábuknál látható. A vízözön után a csőrében olajágat vivő galamb vitte hírül Noénak az Isten kiengesztelődését. A Szentlélek is a béke és az engesztelés szelleme.
A „Kegyelem trónusa” (Gnadenstuhl) ábrázolásmód a Várvidéken rendkívül gyakori.^[4]

---