Felsőkismartonhegy, amelynek kegyura az Esterházy-család volt, a 18. században önálló község volt. Az 1701-1707 között épített Kegykápolna körül épült.^[1]
A trinanoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A Kegykápolna bejáratától a hegy tetejéig vezet a passióút. Az ösvények mentén, barlangszerű építményekben, kis kápolnákban állnak a stációk.
Az egyik kápolna falán angyalok emelik magasba az építtető herceg családi címerét, aki nem érhette meg az épületegyüttes (kápolna, keresztút és az un. Hegyi-templom”) teljes felépülését, a tomboló pestisjárványban 1713-ban vesztette életét.
A címer közepén látható „L” betű, a hercegi címet adományozó I. Lipót császárra utal.^[2]

---