Porrog kis falu Csurgó közelében. Csendes, rendezett település, látnivaló nem sok akad benne.
A temetőjében azonban két díszes sírra figyelhet fel a látogató.
Mindkét síremlék a salamonfai Rátky családhoz kötődik, melynek címeres levele a XV. században kelt. ^[1]
A rátkyak férfi ágon már a XVII. századtól aktív katonai részvételt vállaltak a török elleni küzdelemben, majd a Rákóczi-szabadságharcban. Hűségük az uralkodóhoz nemzedékekre visszavezethető, erre utal címerpajzsuk jelképrendszere is. ^[2]
Salamonfai Rátky Sándor (1825. július 12. - 1903. december 10.) Bécsben született, a bécsújhelyi katonai akadémián végzett. Ezután hadnagy lett a 3. Ferdinánd huszárezredben. A szabadságharcban a szerb felkelők ellen harcol, mint császári és királyi főhadnagy. Októberben ezredével besorol a honvédseregbe, a bácskai hadtestbe, ahol 1849. januárjáig szolgál. Ekkor leköszön, és elhagyja alakulatát. A császári hadbíróság előbb megfosztja rangjától, későb rehabilitálják és visszaveszik a hadseregbe.
1871-ben megnősül, Hochreiter Hedviget veszi feleségül. 1877-ben a 7. huszárezred ezredeseként, vezérőrnagyi címmel vonul nyugalomba. A Somogy megyei Porrogon él haláláig. ^[3]
Síremlékén a hivatására utaló katonai jelképeket ábrázoló díszítés és a családi címer látható. A sír tetején szépen kidolgozott szobor áll: női alak kezében nagyméretű kereszttel. Talán Szent Ilonát ábrázolja.
A sírt a tragikus körülmények között elhunyt fia, Rátky Guido (lásd kapcsolt műlap) sírja mellé állíttatta az özvegy.
Mindkét síremlék alkotója az osztrák kőfaragó-szobrász, Franz Grein.

---