Galeotto Marzio vörösmárvány emléktáblája a homlokzaton Ludovicus Martius felírattal jelzett XI-XII. századi, terméskőből emelt Torri dei Marzi falán van, ahol a XV. századi neves umbriai humanista született.
A rajta lévő kis plakett Mátyás király történetíróját profilból ábrázolja. A dombormű alján cím: Marzio Galeotto. A jobb felső sarkában szignó: Farkas Zoltán.

A tábla eredeti, mára megkopott szövege:
Alla memoria di / Marzio Galeotto 1427-1497 / onore di Narni / storiografo di corte / di Mattia Corvino / re d’Ungheria / la Società Mattia Corvino / pose / MDCCCCXXXVIII - XVI
("Marzio Galeotto 1427-1497 / Narni büszkesège / Corvin Matyás / magyar király / udvari történetírója / emlékére / a Corvin Mátyás / Társaság / helyezte / MDCCCCXXXVIII - XVI"). ^[1]

A dátum az 1926. december 25-én kelt körlevél nyomán az 1927. október 29-től kötelező fasiszta évszámot is jelöli: XVI ^[2]

Az emléktábla eredetileg a Városháza (Palazzo Comunale) épületében volt, ahonnan 2000-ben, a restaurálási munkák során került a jelenlegi helyére. ^[1]

Galeotto Marzio tanulmányai során bejárta Itáliát; Ferrarában megismerkedett Janus Pannoniuassal (1447), aki meghívta Magyarországra. Első budai látogatása (1461) után 1486-ig többször is visszatért, gyakran tartózkodott Mátyás király udvarában; az uralkodónak jó társalgója volt, igazi udvaronc, egyesek szerint amolyan kulturált bohóc ^[3]. Az uralkodó rábízta a keletkezőben levő könyvtár őrzését is.
Budán írta a De homine libri duo (1471) című fiziológiai és orvosi munkáját, melyet Vitéz Jánosnak dedikált.
Számunkra talán a legérdekesebb vagy legismertebb a De egregie, sapienter et iocose dictis ac factis Matthiae regis (Mátyás király jeles, bölcs és elmés mondásairól és tetteiről) című prózai műve, melyben Magyarországon szerzett élményeit, és Mátyás király jeles mondásait írta meg (1. kiad. Bécs, 1563). ^{[3] [4]}

---