Az 1903-ban épült kórház lépcsőcsarnokában a lépcső vonulatát követő falakon 17 csúcsíves fülkét alakítottak ki. A fülkékben a magyar orvostudomány egy-egy hírességének égetett agyagból készült mellszobrát helyezték el. Napjainkra 13 maradt, legalábbis ennyi van kiállítva.
Az 1930-as évek elején az Irgalmasrend akkori vezetősége úgy döntött, hogy a magyar orvostudomány egy-egy hírességének emléket állít szobrok képében és a kor fiatal művésztehetségeire bízza ezek elkészítését. Így kapott felkérést Mikus Sándor Bársony János szobrának elkészítésére. ^[1], ^[2]

Bársony a Szatmár megyei Nagykárolyban született 1860-ban, iskoláit helyben illetve Szatmáron végezte, orvosi diplomáját 1884-ben Budapesten vehette át. A budapesti szülészeti és nőgyógyászati klinikán Kézmárszky Tivadar tanár mellett gyakornok, majd tanársegéd, 1903-tól - Kézmárszky halála után - az intézmény vezetője lett. Munkássága alatt a szülészettel és a gyermekágyi láz problémakörével foglalkozott. Több szakkönyvet és publikációt írt. Vitathatatlan helye van a magyar orvostudomány nagyjai között. ^[3]

A mellszobor beleillik a többi alkotó által készített művek sorába: az Irgalmas rend pontos előírásainak megfelelően készült, életnagyságnál kicsit nagyobb méretben, terrakottából, illetve előírhatták, hogy ne dolgozzák ki a szobrok szemét. Amíg a többi szobornál könnyen megoldható volt, Bársony szobránál Mikus gondban lehetett, mert Bársony szemüveges volt!
Első pillantásra olyan, mintha valamiféle maszk lenne rajta, aztán, ha jobban szemügyre veszi az ember látja, hogy mintha szemüvegének a szára lenne a kétoldalt az arcán. De mintha nem lenne a szemüveg két fele összekötve! Időskori Bársonyt látunk, haja már megkopott, régi felfelé kanyarított bajuszát már rövidre vágva hordja. Arca és ruházata letisztult, tekintete a furcsaságok ellenére bizalmat sugároz. Ez a mellszobor is mint társai egy 60x60 cm-es műkőhasábon áll.

---