A bajor származású Erzsébetnek - I. Ferenc József császár és király hitvesének - meggyilkolása (1898) - után valóságos kultusza alakult ki Magyarországon. A császári pár 1857. május 24-25-én járt Szegeden. Carrarai márvány, másfélszeres életnagyságú.
Ligeti Miklós alkotását 1907-ben avatták látványos ünnepség keretében a Stefánián. 40 évig állt a helyén. A Lenin-Sztálin emlékmű elhelyezése miatt bontották le. Az 1950-es években a városháza udvarán porosodott, majd a vármúzeum kertjében hatalmas fa árnyékában húzodott meg évekig csendesen Erzsébet királyné szobra. Eredeti helyére a csaknem 40 éves száműzetése után, a Várkert rekonstrukciója során 1997-ben került vissza. A talapzatot régi képek alapján újrakészitették. Újraavatására a restaurálása után a szegedi Szabadtéri Játékok programjára tűzött Elisabeth című musical bemutatója alkalmával került sor 1997-ben.

---

1901-ben indult meg a gyűjtés Szegeden, hogy a meggyilkolt királyné, Erzsébet tiszteletére szobrot állítsanak. Az első elképzelés szerint, egy 5/4es portré készült volna. Három művésszel; Telcs Edével, ifj. Vastagh Györggyel, és Ligeti Miklóssal tárgyaltak. Azonban okulva a budapesti pályázat véget nem érő procedúrájára, 1902-ben Ligetit bízták meg a szobor kivitelezésével, beleegyezve a művész feltételébe, miszerint egész alakos szobrot készíthessen, 5/4-es méretben.
Pár hónap múlva elkészül a terv. A királyné alacsony, barokkos posztamensen - ülő pozícióban jelenik meg, dúsan redőzött bársony magyar díszruhában. Feje lehajtva, kicsit mélyebben is a kelleténél. Szomorú tekintettel fogadja az elébe járulók hódolatát. Visszafogott elegancia, méltóság, közvetlenség, és gyász. Az emberközeli ábrázolás Ligeti kedvenc módszere. Nincsen magas égbetörő posztamens, ahol már észrevehetetlen az ábrázolt személy. Ott ül előttünk, oda lehet hozzá menni, el lehet merülni a beszédes szemek sugarában. Ez a szobor nem dísz, nem státuszszimbólum, hanem egy konkrét személyiség, a maga jól meghatározható érzelmeivel, impresszióival.
A szobrász carrarai márványt javasol és még a helyét is kinézi, a Tisza-parton, a Stefánia parkban, a Színház tengelyében. Alá sötét posztamenst képzel.
El is utazott Itáliába, maga választva ki a megfelelő követ, és munkához lát. Nem rajta múlik, hogy a szobor csak évek múlva lesz felavatva. A szoborbizottság anyagi gondokkal küzd. Hiába mond le a művész a honoráriumáról, sőt még a márvány nem csekély áráról is, az ünnepélyes pillanat késik. 1907 szeptember 29-én József főherceg leplezi le az alkotást. Kicsi szálka Ligeti körme alatt, hogy bár ő szívesen lemondott a szobor áráról, de arra azért nem számított, hogy az avatás költségei jóval felülmúlták az elkészített szoborra szánt összeget. Ez azt hiszem, azóta sem változott.
De szobor sorsa ezzel nem ér véget. 1949-ben elbontják, mert kellrtt a hely az új idők új hőseinek. Előbb a Városháza udvarán rejtegették, majd átszállították a vármúzeum kertjébe.
1997-ben a Szabadtéri játékokon játszották a Sissy című musicalt, s az előadásra várakozván, séta közben valami notabilitás felesége fedezte fel, a méltatlan körülmények közt árválkodó szobrot. A nagyasszony rosszallása elérte azt, amit akkor már sokak hangos morgásával sem sikerült, viharos sebességgel elvégzett munka után, augusztusra ismét a Stefánián áll – helyesebben ül – Erzsébet királyné egyik legszebb szobra.
Mellékes információ, a szobornak létezik egy 30cm-el alacsonyabb változata, melyet Szeged asszonyai készíttettek, a budai Várban akkor még létező Erzsébet Múzeumnak. A szobor ma is megvan, az MNG tulajdona.

---