Berzence legfontosabb nevezetessége a főút mentén magasodó nagytemplom. Niczky György építtette a XVIII. században. Erről a templom bejárata fölötti latin nyelvű felirat is beszámol, melynek tartalma ez:
"Niczky György nemes férfiú, a szent császári és apostoli királyi felség tanácsosa és a Hétszemélyű Tábla ítélő székének társbírája a Mindenható Isten dicsőségére, a kegyesség emlékeként állította ezt a templomot" ^[1]
A Niczky család Magyarország egyik legrégebbi nemesi családja, mely a Dunántúlon szétterjedt és 1221-ig oklevelesen kimutatható Jaak nemzetségből eredt. ^[2]
A XVIII. század elején Berzence a Szalay család birtoka volt, 1757-ben már Niczky György tanácsos, majd gróf Niczky Kristóf birtoka, a XIX. század közepétől a Festeticsek a helység földesurai. ^[3]
A ma álló templom 1760-1763 között épült. "A török idők előtt már az 1300-as évek vége felé is állt már itt egy kegyúri templom. Titulusa Keresztelő szent János és szent János evangélista volt. A török kiűzése után először egy fából készült épületben gyűltek össze a hívők, akik már 1690-ben visszaállították a plébániát. A régi templom helyén Niczky György gróf, a falu akkori ura és Verőce főispánja építtetett újat, amelyet 3 évnyi munka után 1763-ban szenteltek fel. Homlokzati fülkéiben szent Péter, és szent Pál szobrai állnak. Középen helyezkedik el a család címere, a pajzs kék udvarának zöld mezejében ágaskodó kettős farkú oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot tart." ^[1]
A templom műemléki védelem alatt áll. ^[4]

---