A neves magyar költő Tompa Mihály református lelkészként utolsó leghosszabb szolgálati idejét a gömöri Hanva községben töltötte, 1868-ban bekövetkezett halála után is itt helyezték örök nyugalomra. Szolgálati helye, az 1837-ben befejezett, klasszicista református templom^[1] mellett alakítottak számára díszsírhelyet, amelyet a budapesti szobrászművész Gerenday Antal készített és 1875-ben állították fel.^[2] A csonka gúla alakú obeliszket babérkoszorú fonja körbe, a sírhelyet neogótikus stílusú kovácsoltvas kerítés övezi. A síremlék előlapján a költő születési és halálozási dátuma és helye; valamint barátja, Arany János: Tompa sírkövére (1868) c. versének második versszaka olvasható.^[2] Az emlék alján kapott helyet az a márvány dombormű, mely mára kissé töredezett állapotba került; rajta nyitott és csukott könyvek, lant, kukoricaszár és tölgyfaágak is láthatóak. Ide került végső nyugalomba a költő felesége, Sóldos Emília is 1880-ban, Putnokon bekövetkezett halála után.^[3] Szintén ebben a kialakított sírkertben került elhelyezésre a költő második, itt született és korán elhunyt kisfiának, Tompa Gézának a síremléke is.

---