Nógrád megye.
Salgótarjáni járás.
Kisbárkány.
Első említése: 1265.
Zsáktelepülés a Cserhát keleti dombjai között.
Népessége:143 fő.
A lexikon írja: "Értéke a szinte érintetlen természeti környezet, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet, a Tepke vonulata, a Bézma-hegy csoportja, a Zsúnyi-patak és a Kis-Zagyva völgyében a Buda hegy. A megyében ezen a helyen találhatjuk a morfológiailag legváltozatosabb felszíni képződményeket. Meredeken kiemelkedő ormok, szép formájú dombok, szelíd lankák, mélyen feltáruló völgyek, kanyargó, csörgő patakok, kies mezők, virágos rétek váltakoznak utánozhatatlan harmóniában. Természetjárásra alkalmas, látnivalókban gazdag vidéke hazánknak, ahol a természet még kevésbé károsodott." ^[1]

A majd évezredes történelmű település első templomát 1994-ben szentelték, majd rá 17 esztendőre elkészült és püspöki áldásban részesült a fa faragott képeket hordozó keresztút is.
A megyei hírlap tudósításából:
"Kisbárkányt úgy zárta a szívébe, mint az egyházmegye, de talán Magyarország legvallásosabb települését. Itt ugyanis a lakosság nyolcvan százaléka rendre megjelenik az istentiszteleteken. Így bármerre jár, mindig büszkén emlegeti a kisbárkányiakat." (Dr. Beer Miklós megyéspüspök szavai.) ^[2]

Bagi András más munkái: https://www.google.com/search?q=bagi+andr%C3%A1s+fafarag%C3%B3&sxsrf=ALiCzsbvoBYjNhl7OAqEBzl6WSOL3wuVVQ:1658222541939&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwiSiMis0IT5AhWlk_0HHe0sB5kQ_AUoAXoECAEQAw&biw=1280&bih=881&dpr=1

Egy katalógusa előszavából vett idézet:
"Jellemzője az önművelés, az emberiség sorsát érintő kérdések feszegetése. Aggódás a Földért, öröm és tragédia, család és szerelem, a megöregedés, fiatal életek sorsának felragyogtatása.
A naivitásból áradó szeretet, gyengédség hatja át munkáit." ^[3]
Jellemzői az áhítat és a műgond."

---