Az Evangélikus Élet tudósításnak részlete:
„Kossuth Lajos mellszobrának sámsonházai állítását két tény motiválta: egyfelől a neves hazafi születésének bicentenáriuma, másfelől az a kevesek által ismert tény, hogy Kossuth egykor a sámsonházai evangélikus egyházközség főfelügyelője volt.

A gyülekezet akkori lelkészét Wladár Jánosnak hívták, ő építette a falu és a gyülekezet első - máig meglévő - kőtemplomát. Kossuthoz régi barátság fűzte, s ő szorgalmazta, hogy a gyülekezet tisztelje meg az emigrációban élő államférfit a főfelügyelői ranggal. 1871-ben kelt a gyülekezet levele, melyre Kossuth még ugyanabban az évben igenlő választ írt. A gyülekezeti levéltár féltve őrzött kincse e válaszlevél, amelyet Kossuth Torinóból - magyarosan: Turinból - küldött, megköszönve a gyülekezet és lelkész barátja szeretetét. Kossuth e gesztussal egyaránt adózott hazafiságának és evangélikus hitének.” ^[1]

Sámsonháza egyházközsége 1932 és 1942 között püspöki székhely volt.

Az 5/4-es bronz mellszobor hűen visszaadja a település evangélikus gyülekezete főfelügyelőjének fejmását. Segíti e érzetünket a mellrész és az azt takaró ruházat nagyolt megjelenítése.
Vörös mészkő (márvány) posztamense tekintélyemelő.

---