Molnár Antal 1847-ben Szamosújváron született. Gimnáziumba Kolozsváron járt, jogi tanulmányait is ott végezte. 1870-ben Szamosújvár levéltárnoka lett, de ezt pozíciót rövid ideig töltötte be, mert a következő évben országgyűlési képviselővé választották. Cikkeit, írásait több hírlap és folyóirat is közölte. 1902-ben Budapesten halt meg. Szülővárosában, az örmény - katolikus sírkertben temették el. 1906-ban állították neki síremléket, amelynek felavatásáról az Armenia című folyóirat 1906 novemberi számban Szongott Kristóf számolt be.^[1]
Ugyanebben a lapszámban jelent meg Patrubány Lukács Molnárt méltató alkalmi verse is:

"Dr. Molnár Antal
síremlékének leleplezésére
(1906. okt 21.)

Égbe szállt már nemes lelke
Egy pár évvel ezelőtt,
S íme most ünneplésére
Szamosújvár összejött ......!

Nem fél az idők mohától,
Daczol vele a derék,
És áldja emlékezetét
A háladatos nemzedék.

Ismertem őt és bámultam
Nemes szívét, jellemét,
Mely soha cserben nem hagyta
Az ősiség szellemét.

Őrizd meg e jó szellemet,
Szamosújvár városa,
S emlékére viruljon fel
A múzsák Múzeuma!" ^[2]

Molnár Antal sírszobrát Szép Ferenc díszítő szobrász^[3] az aradi Fém- és Faipari Szakiskola művezetője készítette.^[4]

---