Oka, (ma Oggau) egykor Esterházy-birtok, a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része.^[1]

„Felvitetett magos mennyországba, angyali szép örvendetes házba…” (Éneklő Egyház 283.)
Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja, a legősibb és legnagyobb Mária ünnepünk, melynek vigíliája és oktávája is van.
„Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.”^[2]
A település határában álló szobor is azt a pillanatot ábrázolja, amikor a mennyei dicsőségben a Szentháromság, -Atya, Fiú Szentlélek- megkoronázza Szűz Máriát.
A szobor az információs tábla szerint egy soproni kőfaragó munkája.(17. kép)
„Az Érdy-kódex tanúsága szerint a Szűzanya mennybevitelét már az államalapító király is megülte, s ő avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját. Az uralkodó minden évben erre a napra, augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra, Alba Regiába a királyi tanácsot, hogy az törvénykezést tartson. István Gellért tanácsára nevezte Máriát Boldogasszonynak, Magyarországot pedig a Boldogasszony országának.”^[3]
Az oszlop őrzi a renoválás (1941) időpontját, amely „Paul és Theresia Schmidl” nevéhez fűződik.

---