Ilyenkor van nagy bajban az ember, amikor egy olyan művészileg értékes síremléket talál a hatalmas temetőben, akiről nem nagyon lehet megtudni semmit utólag a korabeli újságokból. Illetve egy másik tény is akadályozza ezt a kutatást, hogy az eltemetett ember nevet változtatott. Azokban a vészterhes időkben ezen nincs is mit csodálkozni, de így utólag megnehezíti a kutatást. Gondolom az igazi nevét az elhunytnak csak a családfa kutatás miatt, évtizedek múlva hozták nyilvánosságra.
Mindenesetre a forrásul használt könyvben szerepel a síremlék, az elhunyt születési és halálozási dátumával együtt, ami 1877–1936. És tulajdonképp még két adat, hogy a síremléket Margó Ede készítette, és művészi értéke miatt, ma már műemlék.
A domborműves síremléken három, kb. életnagyságú alakot láthatunk, akik közül a középső egy női alak, a két szélső meg férfi. Mindhárman lehajtott fejjel szomorkodnak, és vigasztalják egymást.

---