Nagy Béla 1885 és 1940 között élt. Orvos, farmakológus, szaklapszerkesztő, a Budapesti Gyógyszerésztestület elnöke volt.
Sírfelirata: "De én ti köztetek olyan vagyok, mint aki szolgál" (Lk 22,27)
A gyógyszerész első sírhelye a 42. parcellában volt, 1981-ben helyezték a jelenlegi helyére, a 34-es parcellába.

Részlet a Gyógyszerészeti Szemle, halálakor megjelent nekrológjából: "Dr. Nagy Béla betegségéig a magyar gyógyszerészi közéletben vezető szerepet vitt hosszú időn keresztül. Gyakorlati és tudományos készültségével, sokoldalú tudásával jelentős pozíciót teremtett magának kartársai szeretetében és megbecsülésében. 1918-tól kezdve az árszabások, a különlegességi taksa és más gyakorlati kérdések munkájának ő végezte el az oroszlánrészét. 1924 óta a gyakorlati gyógyszerészet előadó tanára volt a Budapesti Gyakornoki Tanfolyamon. „Gyógyszerészet“ c. munkája, ma is az egyetlen irányító szakmunka az ifjúság gyakorlati nevelésénél, de ezenkívül más könyve is megjelent („Sterilezés kézikönyve“) és számos tudományos és gyakorlati cikket írt a szaklapokba. 1936 február 6-án a Budapesti Gyógyszerész Testület egyhangú lelkesedéssel választotta elnökévé és ezt a tisztet 1938 év derekáig töltötte be. Elnöki működését a békés egyetértés fáradhatatlan keresése jellemezte. Nagy koncepciójú terveiből, amit meg tudott valósítani, azok maradandó alkotásoknak bizonyultak."

A síremlék készítőjéről, Boldogfai Farkas Sándorról elég kevés életrajzi adat van a birtokunkban; leginkább, kilistázva műveit láthatjuk. Ezt most végignézve, örömmel állapítottam meg, hogy talán a legszebb szobrát találtam meg a Fiumei úti temetőben. Életrajzából nagyjából és egészében véve teljesen hiányoznak az általa elkészített síremlékek adatai. A lexikon szócikkben pl. 1939 és 1948 között egyetlen műve sem szerepel. Miközben ma már tudjuk, hogy a Fiumei úti temetőben is áll legalább három, de az is lehetséges, hogy még több, általa készített síremlék.
Az adott, fehér márványból készült síremlék kétalakos. Egy férfi áll elől, lobogó ruhájával, egy könyvet a mellkasán tartva. Mögötte egy méretében nagyobb, női alak áll, akinek szárnya van, ha jól megnézzük az emlékművet, körbejárva...
A forrásul felhasznált könyv nem rögzítette, hogy más is el lenne-e temetve ezen a helyen, és mintha üres lenne a talapzat hátoldala.
A síremlék műemléki besorolást kapott.

---