"Salgótarján építésének hatása messze sugárzik. Nem kilométerekben, hanem fejekben, szemléletekben, gondolatokban, akaratokban. A rakott szekér Ózdon felborult, s azt a villa szénát, amely az egyensúlyból kizökkentette, a salgótarjáni példa jelentette."^[1]

Az egykoron a városi tanácsnak helyet adó épület Dósa Károly építész tervei alapján 1969-70-ben készült a Borsodi ÁÉV kivitelezésében.^[1] Több neves művész kapott megbízást az épület díszítésére egyaránt belül és kívül: Patay László seccoja díszíti a tanácsterem falát, Rác András mozaikja pedig az első emeleti lépcsőfeljáróba került. Kádár György mozaikja évekkel később került elhelyezésre az épület homlokzatán. (lásd kapcsolt műlap)

Nem véletlenül kezdtem a bevezetőmet a két város összehasonlításával. Patay László festőművész a nógrádi megyeszékhely részére is készített egy murális munkát (https://www.kozterkep.hu/44278/secco) az ózdi seccot megelőzően. Sajnos az az alkotás már nem látható, elfalazásra került. Hála Istennek Ózd városa csak a városépítési hatásban követte Salgótarján példáját; az ózdi secco a mai napig látható a jelenleg iskolának helyt adó épület dísztermében.

"A falképen Patay társadalmunk két nagy dolgozó osztályát szimbolizálja. Balról a mezőgazdaság jelképeit csoportosítja sajátos hatású piramidális együttesbe, jobbról a kohászok hősiesen szép munkáját jelképező felvonulók és egy ünnepélyre készülődő család látható. Patay ezúttal eddigi kompozícióitól eltérő megoldást alkalmazott: a mű geometriai központjába egy fal tömbjétől zárt együttesbe fogott női csoportot festett. A női figurák elrendezése a reneszánsz gyűrű formájú kompozíciós megoldását újítja meg. Nem eseményt vagy szituációt rögzítő alakok ezek, hanem kellemes megjelenésükkel a nő megváltozott társadalmi helyzetét szimbolizálják."^[2]

Köszönöm szépen az iskola vezetőségének, munkatársainak a fotózási és publikálási lehetőségét!

---