Madách Imre (1823. január 20. - 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja. ^[1]

A Mátra szélén lévő kisközség iskolájának nyitott udvarán áll a névadó szobra. Szögletes magas talapzaton, életnagyságú mészkő szobor látható. Fejét kissé leszegve, karjait melle előtt összefogva, komoly arccal, csokorra kötött sállal ábrázolta az írót az alkotó.
Avatási előzetes:
"Avatás, tanévnyitó, leplezésre vár idős Szabó István Madách Imre-szobra Mátraverebélyben. A szobor elkészült és az iskola előtt áll. Az ünnepélyes avatásra a tanévnyitón kerül sor. " ^[2]

"Szoboravatás Mátraverebélyben
Kedves ünnepséggel bővült Mátraverebélyben a tanévnyitó. Ez alkalommal avatták fel id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészünk Madách-mellszobrát,. az iskola előtt álló Rózsakertben.
A szoboravatás egyúttal első állomása volt annak az ünnepségsorozatnak, amellyel halhatatlan költőnk születésének százötvenedik évfordulójától megyénkben megemlékezünk. A Petőfi-évfordulóra való általános készülődés mellett nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy Az ember tragédiája halhatatlan költője is 1823. januárjában született, húsz nappal később, mint Petőfi. Hírünket a nagyvilágban ugyanúgy öregbítette, mint Petőfi, hisz fő művét, Az ember tragédiáját több mint ötven nyelvre fordították le eddig. Erre figyelmeztetett Szabó Ferenc, a megyei művelődésügyi osztály iskolai csoportjának vezetője is, aki az avatóbeszédet tartotta. Emlékeztetett arra, hogy a madáchi eszmék irányt mutathatnak a tanuló- ifjúságnak, hisz’ nagy költőnk a küzdő, a minden nehézségen diadalmaskodó embereszményt szolgálta. Verebélyi András iskolaigazgató azzal az ígérettel vette át a műalkotást, hogy Madách szellemének ápolása lendítő erővel fog hatni az iskolai nevelőmunkára, de a község kulturális életére is.
Az avatóünnepséget kulturális program követte. Képünkön: Madách Imre mellszobra a mátraverebélyi Rózsakertben." ^[3]

---