Németh János keramikusművész a keszthelyi önkormányzat és a lengyel konzulátus megbízásából készítette el a katyini vérengzés 80. évfordulóján felavatott emlékművet.
„Mint ismert, 1940. március 5-én tömeggyilkosság áldozatai lettek a szovjet hadifogolytáborokban raboskodó lengyel tisztek és főtisztek. A több helyszínen elkövetett vérengzés húszezernél is több ember halálát okozta; a holttesteket titokban, tömegsírokban ásták el. 1943-ban a németek már rábukkantak az első jeltelen sírokra a Katyn közeli erdőkben (innen származik a katyni vérengzés elnevezés is).”^[1]
„Amikor a Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorbacsov beismerte, hogy a lengyel értelmiség 15 ezer képviselőjének vértanú halála a szovjetek műve volt, akkor tárult fel az igazság 1940 tavaszának tragikus eseményeiről. Korábban kötelező volt az általánosan a katyni hazugság”- hangzott el a nagyköveti levél tartalmából.^[2]

---