Antony István kőfaragó 1848 és 1920 között élt. A jobb oldali árkádsoron, a 36. sírbolt emlékművét Erdey Dezső szobrász készítette, még a kőfaragó halálát követő valamelyik évben. Antony István felesége, aki szintén ide van temetve, három évvel korábban, 1917-ben halt meg. Lányuk, Antony Adél, pedig 1924-ben.
Az egyalakos, roppant szuggesztív szobor azon nagyon kevesek egyike, amik a temetőben állnak, és a dolgozó, munkás embert jelenítik meg.
Az emlékművön olvasható sírvers: "Boldogok a holtak, kik az Úrban halnak meg, már most! Igen - mondja a "lélek" - hogy megpihenjenek a munkáiktól, mert cselekedeteik követik őket."
Átnéztem Erdey Dezső életrajzát, műveinek listáját, itt nálunk a lexikonban, és arra jutottam, létezhetetlen, hogy ezt a síremléket egy elsőéves, 18 éves szobrásznövendék készítette, mint ahogy a forrásul használt könyv állítja.

Antony István haláláról az Építő Ipar - Építőművészet 1920 augusztusában tájékoztatott, egy sorban: "Antóny István jónevű budapesti kőfaragó mester július 28-án Dunaharasztiban elhunyt."

---